Cégünkről
Az üzletágról
Építési hulladékról
Jogszabályok
Hulladékkezelés
Eszközpark
Szaktanácsadás
Áraink
Kapcsolat
Transzportbeton-gyártás
 Bizalom és hosszú távú kapcsolatok

Az építési/bontási hulladékok kezelésének szabályait a 45/2004. (VII.26.) BM-KvVM együttes rendelet tartalmazza. A rendelet értelmében az építési hulladék mennyiségének meghatározását, és szabályozott kezelését az engedélyezési eljárás során tervezni kell.

A dokumentációban szükséges annak kiszámítása/tervezése, hogy a kivitelezés során a 45/2004. (VII.26.) BM-KvVM együttes rendelet 1. sz. mellékletében felsorolt hulladékok közül fajtánként mennyi keletkezik;

Amennyiben a hulladékok mennyisége nem éri el (külön egyik csoport mennyisége sem!) a rendeletben előírt küszöbértéket, tervezői nyilatkozatot kell tenni erre vonatkozóan, egyben a kivitelezés során keletkező mennyiségeket kimutatni hulladékfajtánként;

Ha akár egyik hulladékcsoport mennyisége is eléri az előírt küszöböt, köteles csatolni tervező a kérelemhez az építési/bontási tevékenység során keletkező hulladékokról a rendelet szerinti építési/bontási hulladék tervlapo(ka)t.

Felhívjuk a figyelmet, hogy fentiek hiányában 45/2004. (VII.26.) BM-KvVM együttes rendelet 9.§-a értelmében 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 7.§ (1) bekezdés szerinti szakhatósági hozzájárulás nem adható!

A hulladék további könnyebb hasznosíthatósága érdekében az építési/bontási hulladékokat a hulladék anyagának és további hasznosításának megfelelő gyűjtőhelyen elkülönítetten kell gyűjteni mindaddig, amíg nem kerül hasznosításra/kezelésre.

Az elkülönítetten gyűjtött építési/bontási hulladékot - amennyiben az műszakilag lehetséges - az építtető az építés során használja fel, illetőleg a külön jogszabály előírásainak megfelelő hulladékkezelőnek adja át.

Az építés során a 45/2004. (VII.) BM-KvVM rendelet 1. sz. mellékletben rögzített küszöbértékeket meg nem haladó keletkező inert-hulladékról inert-hulladéklerakóra történő szállítással kell gondoskodni, az önkormányzati rendeletek betartásával.

Az építési hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségeknek a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló külön jogszabály (164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet) alapján is eleget kell tenni.

A hulladékok csoportosítása "A hulladékok jegyzékéről" szóló 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet alapján történik, amely EU kompatibilis, tehát Európa szerte egységesen használandó. Az építési és bontási hulladékokat a rendelet 1. számú melléklete (hulladék lista) a 17. főcsoport alatt ismerteti.

Az építési és bontási hulladék alatt legelterjedtebben mindenki a jellegzetes "sitt" hulladékot érti, amely a háztartásokban is keletkezik egy-egy átépítés, közfalbontás, bővítés során is. Az építési és bontási hulladékoknak több megjelenési formája van a keletkezés helyszínétől függően.

Alapvetően a környezeti veszélyesség mértékétől függően két fő csoport különböztethető meg:

Nem veszélyes és veszélyes hulladék.

Nem veszélyes az a hulladék, amelynek eredete, használata alapján 100%-osan kizárható veszélyes anyag jelenléte. Ez általában a családi és társasházak építkezésénél és bontásánál keletkező tégla, vakolat, kerámia és kevert hulladékokra jellemző.

Veszélyes hulladékok általában ipari technológiákhoz kapcsolódva jelennek meg környezetünkben, tehát felhagyott vagy működő ipari üzemek bontásakor, korszerűsítésekor, környezeti kármentesítésekor.

Családi házak építésénél és bontásánál általában kizárható a szennyezés jelenléte, azonban az 50-es 60-as években iparosított technológiával épíült panelházak és szigetelőrendszerek esetében alkalmaztak gyártási melléktermékeket (erőművi salak) és azbesztet az építőanyagok gyártása során, amelyekről mára kiderült, hogy az élettérben napi jelenlétük jelentős egészségkárosodást és halált okozhat. Napjainkban országos program keretén belül folyik az épületek ilyen rákkeltő anyagoktól történő mentesítése.

Az alábbi táblázatok részletesen bemutatják az építési és bontási hulladékok fajtáit:

Hulladékok csoportosítása

KÖRNYEZETSZENNYEZŐ, NEM VESZÉLYES, HASZNOSÍTHATÓ HULLADÉKOK

Sorszám
A hulladék anyagi minősége szerinti csoportok
Hulladék EWC kódja
Mennyiségi küszöb
(tonna)
1.
Kitermelt talaj
17 05 04
17 05 06
20,0
2.
Betontörmelék
17 01 01
20,0
3.
Aszfalttörmelék
17 03 02
5,0
4.
Fahulladék
17 02 01
5,0
5.
Fémhulladék
17 04 01
17 04 02
17 04 03
17 04 04
17 04 05
17 04 06
17 04 07
17 04 11
2,0
6.
Műanyag hulladék
17 02 03
2,0
7.
Vegyes építési és bontási hulladék
17 09 04

10,0

8.
Ásványi eredetű építőanyag-hulladék
17 01 02
17 01 03
17 01 07
17 02 02
17 06 04
17 08 02
40,0


KÖRNYEZETSZENNYEZŐ VESZÉLYES HULLADÉKOK

Azbeszt, kátrány, festék, szénhidrogén származékok, toxikus nehézfémek, oldószerek! Általában fenti anyagok teszik veszélyessé a bontási hulladékokat, amelyeket az alábbi táblázat ismertet:

Sorszám
A hulladék anyagi minősége szerinti csoportok
Hulladék EWC kódja
Mennyiségi küszöb
(tonna)
9.
Veszélyes anyagokat tartalmazó beton, tégla, cserép és kerámia frakció vagy azok keveréke
17 01 06*
Veszélyes anyagokat tartalmazó üveg, műanyag, fa
17 02 04*
Szénkátrányt tartalmazó bitumen keverék
17 03 01*
Veszélyes anyagokkal szennyezett fém
17 04 09*
Veszélyes anyagokat tartalmazó föld és kövek
17 05 03*
Veszélyes anyagokat tartalmazó vasúti pálya kavicságya
17 05 07*
 
Azbeszttartalmaú szigetelőanyagok
17 06 01*

 

Egyéb veszélyes anyag tartalmú szigetelőanyagok
17 06 03*
  Azbesztet tartalmazó építőanyagok 17 06 05*  
  Veszélyes anyaggal szennyezett gipsz 17 08 01*  
  Higanyt tartalmazó építési hulladékok 17 09 01*  
  PCB-ket tartalmazó építési vagy bontási hulladékok 17 09 02*  
  Veszélyes anyagokat tartalmazó egyéb építési vagy bontási hulladékok 17 09 03*  

Fenti veszélyes hulladéknak minősülő anyagokat Társaságunk nem kezelheti, így igény esetén minősített alvállalkozó bevonásával segítünk megoldani az ártalmatlanítást.



Copyright © 2006 Béta Press Stúdió. All rights reserved.